Sziasztok!

Kevés olyan nő van, aki nem akar magán valamit megváltoztatni, ez alól én sem vagyok kivétel. Van, aki nincs kibékülve az arcával, van, aki a magasságával, akad olyan, aki a lábán, combján, csípőjén, mellméretén változtatna, a "lehetőségek tárháza" végtelen. Azt viszont be kell látnunk, hogy olyannak születtünk, amilyennek, van, amiken tudunk változtatni (ha akarunk) és van, amiken nem. Ha nem élsz békében magaddal attól nem lesz jobb, vagy könnyebb, valószínűleg csak magad sanyargatod a "Mi lett volna, ha...?" kérdésekkel. Nem szabad, nagyon nem! Ilyennek születtél és hidd el szép vagy így is! 

Az igazság az, hogy én is változtatnék nagyon sok mindent magamon. Szeretnék kicsit magasabb lenni, jó lenne, ha nem lennék szemüveges. Szeretném, ha nem lennének szeplőim, ha vékonyabb lenne a vádlim, kicsit vékonyabb a testalkatom és még sorolhatnám... Ha tükörbe nézek nem teljesen vagyok elégedett, de ha csak ostorozom magam attól nem lesz jobb. Azért viszont tehetek, hogy az, aki a tükörből visszanéz rám jobban tetsszen mint most és ezért Ti is tehettek! 

Ezért összeállítottam Nektek egy három lépcsős programot, tartsatok velem! 

1. Ismerd meg Önmagad, a saját tested!

Nézz bele a tükörbe és őszintén mondd el mi a véleményed, mennyire tetszik amit látsz!? Beszéld meg ezt a belső - örökké elégedetlen - kis hanggal. Egy percig se jusson eszedbe az, hogy elnyomod, mert attól nem lesz se jobb, se gyorsabb a folyamat. Ismerkedj önmagaddal, lásd meg benne a szépet, sőt a legszebbet! :) 

Ez tudatosság kérdése, mint ahogy az életmódváltásban nagyon sok dolog. Hagyjunk időt magunknak, hogy megismerjük és szépen lassan megszeressük, elfogadjuk önmagunkat. Nem lesz egyszerű és villámgyors, de mindenképp hasznos és tanulságos! 

2. Fogadd el azokat a dolgokat, amelyeken nem tudsz változtatni

Széles a csípőd? Vastag a vádlid? Úgy gondolod nagy az orrod? Ha csak nem akarsz plasztikai műtétek sorát, akkor ezeket a dolgokat el kell fogadnod és meg kell(ene) szeretned magadon! :) Ha az első pontot sikeresen "elvégezted", ezzel már nem lesz gondod! :) 

Kiskorom óta mindig azt hittem, úgy láttam/gondoltam, hogy nagy a fülem és eláll, ezért soha nem fogtam össze a hajam. Ha nagy ritkán mégis össze kellett fogni, akkor néhány tinccsel mindig próbáltam takarni. Pont a héten kaptam erre vonatkozóan nagyon sok pozitív visszajelzést! :) Az új munkahelyemen - természetesen - nagyrészt kiengedett hajjal láttak, viszont szerdán összefogott hajjal jelentem meg és mindenki azt mondta, hogy milyen jól áll. Látjátok, a félelmek és a saját gondolatunk teljesen más, mint amit a világ lát belőlünk! :) Aztán rájöttem, hogy ez is a saját "hülyeségem". :) 

A szeplőimet is nagyon sokat nézegettem a tükörben. Nyáron természetesen erősebbek és az arcom teljes felületén előjönnek...megbékéltem vele. Ha bosszankodok rajta, ha nem attól ez a helyzet nem fog változni. Mára annyira megbarátkoztam velük, hogy úgy gondolom még jól is állnak. :) 

Mindig szerettem volna vékony lábakat és csípőt, de nekem nem ezt adta se a sors se a szüleim. :) Megláttam benne a pozitív dolgokat is: a homokóra alak, a könnyebb szülés és szerintem egészségesebbnek is tűnik, mint a "pálcikaláb". Nem, ne értsen senki félre, nem akarok senkit bántani, ez az én véleményem! Van, aki szerint pont a vastag comb a csúnya, de ez a lényeg: fogadd el és szeresd meg magad! :)

3. Határozd meg mik azok, amiken tudsz változtatni és tegyél érte! 

Természetesen vannak olyan dolgok, amiken ha akarsz tudsz változtatni vagy tenni azért, hogy a tükörből visszanéző ember jobban tetsszen. Számomra ilyen a testsúly. Vastagnak látom a karom és úgy érzem/látom még fogynom kell ahhoz, hogy a teljes elégedettség meglegyen! És itt jön szóba a mozgás, az életmódváltás, mozdulj meg és tegyél a célodért! :) 

Összefoglalva három szóban:

Önismeret, Tudatosság, Önmegvalósítás! :) 

Puszi